A nyulaknak két olyan betegsége van, ami ellen védőoltással lehet védekezni. Ez a Myxomatózis és az RHD (Rabbit Hemorrhagic Disease) a „nyulak vírus okozta vérzéses megbetegedése”.

Myxomatózis

Ezt egy dél-amerikai Pox-vírus okozza, amely származási helyén csak enyhébb tünetekkel járó megbetegedést okoz az ott honos nyúlfajokban, Amikor azonban az 50-es években betelepítették a vírust Ausztráliába ős Európába is hogy a túlságosan elszaporodott nyúlállományt valahogy szabályozzák általa, hatalmas pusztítást vitt végbe. A vadon élő állatokban azóta kifejlődött egyfajta immunitás, a házinyulak Számára azonban továbbra is nagy veszélyt jelent myxomatózis.

A vadon élő és a házinyulak közötti közvetlen kapcsolat csak az egyik útja a vírus terjedésének. Hordozhatják azonban bolhák is melyek a nyulak fülén élnek, vagy akár szúnyogok is bár ez utóbbi inkább a melegebb éghajlatú országokra jellemző. A tünetek közül megemlítjük a szemek és szemhéjak megduzzadását, amely végül az állat megvakulását idézi elő.

A Myxomatózis elleni védőoltást kora tavasszal célszerű beadatni, mielőtt a szúnyogok és más vérszívók tömegesen megjelennének.

RHD
 

Védőoltások

4 hetes kor :                         RHD (Nyulak Vérzéses Betegsége) elleni oltás
8 hetes kor :                         RHD ismétlő oltás
12 hetes kor :                        Myxomatosis elleni oltás
16 hetes kor :                  Myxomatosis elleni ismétlő oltás
1 éves kor után évente:         RHD és Myxomatosis emlékeztető oltás

Leporiphylin

   A hazai gyártású Leporiphylin vakcinát 1989-ben törzskönyvezték Magyarországon. Bőr alá vagy mélyen izomba 4-5 hetes kortól oltható, a védettség egy hét alatt alakul ki. Ismétlő oltás nem szükséges, noha néhány orvos ezt állítja. Ilyen esetben érdemes elgondolkozni azon, hogy valóban nyúlhoz értő, lelkiismeretes állatorvoshoz fordultunk-e.

   Arról, hogy meddig nyújt védettséget, megoszlik a szakirodalom véleménye. Van, ahol 6-9 hónapot, de van, ahol 1 évet írnak. A gyártó fél évet garantál, ezért aki nyuszik közé vagy kiállításra viszi kedvencét, annak érdemes félévente oltatni. Állatkereskedések, kisállatvásárok látogatása is fertőzésveszélyes, ezért a vakcinázás gyakoriságát tehát minden gazdinak saját magának kell mérlegelnie.

   A vakcina vényköteles, kizárólag állatorvos adhatja be. A védőoltás beadását néhány orvos nem javasolja, mondván, az RHD-t csak úgy kaphatja el a nyúl, ha utcára visszük, vagy találkozik más állattal.

   Ne kockáztassuk az esetleges megbetegedést, mert a vírus ragályfogó tárgyakkal terjed, ruházatunkon, cipőnkön, valamint a nyúlnak vásárolt eleséggel együtt is behurcolhatjuk a lakásba. Ha megfertőződik kedvencünk, 24-48 órán belül menthetetlenül elpusztul.

   A nyuszi oltási könyvét vigyük magunkkal, amelyben a vakcinázás időpontján kívül a vakcina nevét, gyártási számát és felhasználhatósági idejét is feltünteti az állatorvos.

Cysticerosis

A kertben tartott nyulaknál gyakori betegség a Cysticercosis, melyet laposférgek okoznak. Ezek az élősködők kutyák bélrendszerében élnek, és mikroszkopikus méretű petéik a kutyaürülékben is megtalálhatók. Így könnyen megfertőzik a füvet, amit elfogyasztva átkerülnek a peték a nyusziba. A peték a hasüregben vagy a májban, először apró ciszták formájában indulnak fejlődésnek. Ezek elszaporodása végzetes is lehet, annak ellenére, hogy tünetek nemigen mutatkoznak. Ezért ne engedjük a nyuszit szabadon eszegetni a kertben, ha előtte kutya is járhatott arra.

A leggyakrabban előforduló betegségek:

(forrás: nyulgaleria.mindenkilapja oldal)

• Tünetek:Az állat keveset és nehezen és fájdalmasan ürít, étvágytalan, és másodlagosan csatlakozhat a fő tünetekhez felfúvódás majd elhullás.
• Kiváltó ok:akkor a leggyakoribb, ha ballaszt azaz (rostokban) szegény, dugító hatású, vagy túlságosan száraz takarmányokat adunk, de a mozgás hiánya is döntő szerepet játszik a kialakulásában.
• Megelőzése: Mindenképpen változatos étrendet biztosítsunk nyulainknak, mindig legyen előttük ivóvíz, és kerüljük a zsúfoltságot. 

• Tünetek:Először szétnyomható lágy széklet, majd ez híggá válik. Ennek következménye étvágytalanság és gyengülés.

•  Kiváltó ok: ha hirtelen térünk át friss zöldtakarmányokra, de okozhatja takarmányváltozás, szennyezett ivóvíz, nyers gyökér és gumós takarmányok vagy felfázás is. Az A- és D-vitamin hiányának egyik kísérő jelensége is lehet.

• Megelőzés:A zöld takarmányt mindig fonnyasztva adjuk, friss és tiszta ivóvízzel kínáljuk nyulainkat, gyökér és gumós takarmányokból pedig mindig mértékletesen adjunk napjában csak 4-6 dkg-nyit.  

• Tünetek: Erősödő hasmenés, néha véres ürülék. Fokozatosan csökkenő étvágy, bágyadtság és végül elhullás. Az elhullást a gyomor és a belek gyulladásos kipirosodása, esetleges bevérzése okozza. 

• Kiváltó ok: Gyors takarmányváltozás, romlott, szennyezett vagy fagyott takarmány és ivóvíz okozza, de fogrendellenesség is állhat a háttérben. A- és D-vitamin hiánya is kiváltó tényező lehet.

• Megelőzés: Soha ne adjunk nyulainknak romlott, penészes, fagyott vagy sáros növényeket, és adjunk vitamin kiegészítőt a szemes abrak mellé.

• Tünetek: A betegség étvágytalansággal, bágyadtsággal, kezdődik majd a hasfal dobszerűen kifeszül, az állat nyugtalanná válik, fájdalmai lesznek és nehéz légzés lép fel. 12-24 óra alatt fejlődik ki és 1-2 napon belül elhulláshoz vezet. 
• Kiváltó ok: A felfúvódás a bélsárpangás következménye, mivel a belekben az erjedő takarmánytól gázok képződnek melyek nem tudnak eltávozni a nyúl béltraktusának különleges működése miatt. A betegséget legtöbbször friss, nedves zöldtakarmányok, gyorsan erjedő, romlott eleség, vagy dugító hatású takarmányok adása okozza. 
• Megelőzés: A zöldet mindig fonnyasztva etessük. A még nem beteg állatokkal is etessünk néhány napig faszénport. 

• Tünetek: Ismétlődő étvágytalanság, híg zöldes hasmenés, mely később véressé válik. Magas láz (41 C°), súlyos bélgyulladás, végül 4-7 nap múlva elhullás. A betegség általában tömegesen jelentkezik, főként fiatal állatoknál. Gyakori kísérő tünet az orr és nyálfolyás. 

• Kiváltó ok: A nyúl bélcsatornájában rendesen kimutatható kokcidium nevű véglények okozzák. A bélsáron keresztül fertőzi meg egyik nyúl a másikat. Megbetegedést csak az ellenálló képesség csökkenése, vagy túl sok kórokozó bejutása okoz.  

• Megelőzés: A padozatnak legalább 1/3 részén rács legyen amely meggátolja, hogy a széklet és a vizelet felhíguljon. Ezáltal a fertőzés kialakulása meggátolható. És növelhető az állat ellenálló képessége. 

• Tünetek:Gyakori étvágytalanság előzi meg amely erős fertőzés esetén lesoványodást okoz mivel a májkövecskék zárványokként ellepik a májszövetet és a máj rendellenes működését eredményezik. A rendellenes működésének egyik tünete a sárgaság megjelenése.
• Kiváltó ok:A kokcídiumok a bélcsatornán keresztül a májba is bejuthatnak és megbetegítik azt.
• Megelőzés:lásd bélkokcidiózis.

• Tünetek:A száj nyálkahártyája megduzzad és apró piros környékű fehér hólyagocskák keletkeznek melyek később leszáradnak és pörkösödést okoznak. A takarmány felvétele fájdalmat okoz, ezért étvágytalanság és fokozott vízfelvétel lép fel. A nagyfokú nyálelválasztás miatt a nyak, fej és a test elülső része csapzott.
• Kiváltó ok:Leginkább fiatal szopós- vagy növendék nyulak betegsége. Nyálkahártyát izgató anyagok vagy vírusos fertőzés okozhatja. Ritkán idősebbek is megkaphatják. Az A- és D-vitamin hiánya hajlamosító tényező.
• Megelőzés:Vitamin készítmény adása, a beteg állatok azonnali elkülönítése.

• Tünetek:A hasfal fokozatosan kitágul, mozgatásnál locsogó hang hallató. A locsogó hangot a hasüregben felgyülemlett savós folyadék okozza mely hashártyagyulladást okoz.

• Kiváltó ok:Vérkeringési zavarok, vese és máj elégtelenség, nagyfokú vízfelvétel (vizenyős takarmányozás) esetén a vérsavó a hasüregbe szivárog és ott felhalmozódik.

• Megelőzés:Nagyobb víztartalmú takarmányok túlzott adagolásának elkerülése, tisztaság.

• Tünetek:Nagyfokú könnyezés lép fel, a szem kötőhártyája megduzzad amely bepirosodik majd később gyennyes váladék jelentkezhet. A szaruhártya is gyulladásba jöhet. A szem végül teljesen elroncsolódhat.
• Kiváltó ok:Meghűlés, huzat, poros takarmány, erős napfény, tisztátalanság okozhatja. Más betegségek kísérő jelensége is lehet.
• Megelőzés:A szemgyulladást előidéző ártalmak megszütetése, vitamindús táplálék adása.

• Tünetek:Gyakori tüsszögés, esetleg köhögés, nehezebb légzés, híg, majd sűrű gennyes orrváladék. Az elülső lábak szőrzete a váladékfolyás következtében csapzottá válik. Előfordulhat láz és étvágytalanság. Enyhébb lefolyás esetén csak folyamatos tüsszögés tapasztalható.
• Kiváltó ok:Meghűlés, hirtelen hőmérsékletváltozás, nedves, huzatos elhelyezés. Lehet fertőző megbetegedés is amely állatról állatra terjed.
• Megelőzés:Huzat és pormentes, száraz elhelyezés, vitamindús takarmányok adása. A betegségre való hajlam öröklődik, ezért az ilyen családokat zárjuk ki a tenyésztésből.

• Tünetek:Az ivarszerv begyullad, kipirosodik majd nyálkás-gennyes váladék ürül, de előfordulhat pörkös felrakódás is.
• Kiváltó ok:Alulról huzatos ketrecek, nedves kifutók és tisztátalan elhelyezés okozza.
• Megelőzés:Huzatmentes rácsos padozat alkalmazása, istállóban száraz, tiszta almozás.

• Tünetek:A fül belső felületén korpás, majd varas felrakódások, később fülgyulladás, mely a belső fülre is átterjedhet. Erősfokú viszketegség, az állat füleit rázza, kaparja, ezért gyakoriak a sebes fekélyek. Előrehaladt betegségeknél kényszermozgások. - Fejrühösség esetén a fejen pikkelyes felrakódások.

• Kiváltó ok:Rühatkák okozzák, melyek a fülkagyló belső felületét, vagy a fej bőrét betegítik meg. Tisztátalanság, fertőtlenítés hiánya idézheti elő. Gyakran terjesztik állatok (egér, patkány, verebek).

• Megelőzés:A beteg állatokat különítsük el, tartsuk tisztán a ketreceket, fertőtlenítsünk rendszeresen, és távolítsuk el a kártékony állatokat.

• Tünetek:Viszketegség, vakarózás, varas kisebesedések és szőrhullás.
• Kiváltó ok:Bolhák, poloskák, szőr és vérszívó tetvek telepedhetnek meg a nyulakban a kellő tisztaság hiányában, vagy más állatok által terjesztve.
• Megelőzés:Gyakori takarítás és a kártékony állatok kiírtása.

• Tünetek:A testen kisebb területeken szőrhullás, néha varasodás, vagy pikkelyes penészszagú pörkök képződnek.
• Kiváltó ok:A szőrtüszőkbe bejutó gombák telepeket alkotnak. Érintkezés útján terjed. Egerek, verebek, stb. terjeszthetik. Emberre is fertőző lehet!!!
• Megelőzés:A betegek elkülönítése, gyakori takarítás, fertőtlenítés.

• Tünetek:A bőr kipirosodik, a lábakon vagy a farok bőrén apró hólyagocskák majd barnás pörkök keletkeznek melyek viszketnek és kisebesednek.
• Kiváltó ok:Sérülés vagy durva rácsú padozat okozhatja. Hajlamosító tényezők közé tartoznak az ásványi anyag zavarok, vitaminhiány, és az elhanyagolt állapotok.
• Megelőzés:Megfelelő padozatú ketrec készítése, vitaminok és ásványi anyagok biztosítása.

• Tünetek:Lassú, több hétig, vagy hónapig tartó lesoványodás, következik  be viszonylag kielégítő étvágy mellett. Jellegzetes külső jelei a borzalt szőrzet, kiálló gerinc, és az elgyengülés.
• Kiváltó ok:Növendékek, ritkábban kifejlett állatok betegsége. Legtöbb esetben TBC-s fertőzésről van szó, de más eredete is lehet.
• Megelőzés:A beteg állatok kiírtása, megsemmisítése és alapos fertőtlenítés.

• Tünetek: Az ivarszerveken varas felrakódások, fekélyes sebek képződnek melyek kenőcsös kezelésre nem gyógyulnak. 

• Kiváltó ok: Baktériumos fertőző megbetegedés amely elsősorban ivari érintkezés útján terjed. Emberre nem fertőző. A kiírtott állat húsa elfogyasztható. 

• Megelőzés: Idegen állatokat ne pároztassunk!!! Fedeztetés előtt a betegség kivédése érdekében vizsgáljuk meg az állat ivarszervét. 

•  Tünetek: Orrhurutos tünetek jelentkeznek gyakori tüsszögéssel, az orrnyílásnál a váladék gyakran beszárad vagy folyik. Gyakori a nehezített légzés majd tüdő, mellhártya és szívburok gyulladás jelentkezik. Jellemző a ferde fejtartás, a lesoványodás és végül az elhullás. Heveny lefolyású fertőzés esetén az állatok különösebb előjelek nélkül hullanak el. 

• Kiváltó ok: A pasteurella baktériumok okozzák melyek az egészséges nyúl légzőútjában rendszerint megtalálhatók, betegséget pedig az ellenálló képesség  csökkenésével okoz. A betegségre hajlamosít az orrhurut megjelenése, a hibás tartás és takarmányozás  is. 

•  Megelőzés: Megfelelő szellőztetéssel és kellő mennyiségű napfény biztosításával valamint helyes tartási körülményekkel és takarmányozással a betegség kiküszöbölhető. A beteg állatokat azonnal különítsük el, és fertőtlenítsünk. 

• Tünetek: Hátsó végtagok részleges, vagy teljes legyengülése, bénulása, végül lesoványodás esetleg tüdőgyulladás is előfordulhat, majd végül elhullás következi. 
• Kiváltó ok: Sérülés, nehéz ellés vagy a gerinc idült megbetegedése is okozhatja, de fiataloknál angolkóros megbetegedés következménye is lehet. Kialakulását nagyban elősegítheti az ásványi anyagok hiánya. 
• Megelőzés: A hajlam öröklődése miatt az ilyen családokból ne neveljünk tenyészállatokat. Adagoljunk ásványi anyag premixeket. 

• Tünetek: Szúnyogcsípést követően szemgyulladás lép fel, az orron és füleke piros duzzanatok jelennek meg, majd később átterjednek az ivarszervekre és egyéb helyekre is. A szemváladék gennyessé válik, orrfolyás valamint nehéz légzés jelentkezik. A duzzanatok miatt kialakul a betegségre jellemző un. oroszlánfej. Rendszerint a betegség elhullással végződik. 
• Kiváltó ok: Vírusos megbetegedés melyet vérszívó rovarok (szúnyog, légy) terjeszt. Később a betegség érintkezés útján is terjed. 
• Megelőzés: Tartsuk távol a vérszívó rovarokat, szereljünk fel szúnyoghálót a nyílászárókra. A beteg állatokat azonnal írtsuk ki, az állat hulláját semmisítsük meg, majd alaposan fertőtlenítsünk.  

• Tünetek: A bőrön felületi sebek, néha kelésszerű daganatok keletkeznek melyek előbb tapintásra kemények majd megpuhulnak. 
• Kiváltó ok:Verekedések következtében a sérülések, harapások elfertőződnek, de okozhatja szájon és környékén a takarmány is amely elgennyesedhet. Néha kiváltó ok lehet fagyás is. 
• Megelőzés: A verekedésre hajlamos állatokat különítsük el, és szüntessük meg a sérüléseket kiváltó tényezőket. 

• Tünetek:A vemhesség 2. hetében életképtelen magzatok ellése.
• Kiváltó ok:Sérülések, hideg ivóvíz, és takarmányozási hibák okozhatják.
• Megelőzés:A vemhes nyulaknak teljes nyugalomra van szükségük, ezenkívül vitamindús takarmányok adásával és gondos ápolással kiküszöbölhető.

• Tünetek:Ellés után a fészekben félig összerágott fiókák a fészekben vagy azok hiánya.
• Kiváltó ok:Ellés idején néha lázas az anya és a magzatburok után a fiókáit is felfalhatja, de okozhatja ijedség, idegesség  vagy egyszerűen rossz szokás.
• Megelőzés:Ellés előtt mindenképp adjunk anyanyulunknak hideg vizet és nyalósót, és a ketrecet nyugodt helyen tartsuk.

- A nyulak leggyakrabban 2-4 hónapos korukban hullanak el, elsősorban kokcidiózis miatt. - válaszolja Szidor Imre állatorvos. - A tünetek itt is kokcidiózisra utalnak. Ahhoz, hogy az elhullást megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy jódot juttassunk a szervezetükbe. Egy liter ivóvízbe két milliliter 5 százalékos jódot tegyünk. Ezt öt napig kell az állatoknak adni, majd öt napos szünetet követően ismét öt napig. Az eljárás két célt szolgál: egyrészt fertőtlenítjük az ivóedényt, másrészt elpusztítjuk az állat gyomrában lévő káros baktériumokat, mikroflórákat. A vízben feloldott jódot fémedénybe nem szabad önteni, mert reakcióba lép. Kizárólag műanyag edényt használjunk. A higiénia szempontjából fontos, hogy az állat farácson aludjon. A rács lécei közötti rés 15 milliméter széles legyen, így az ürülék kihullik. Ez azért fontos, mert a nyúl megeszi az ürülékét. Főként az éjjelit, mert abban magas a proteintartalom, az ásványianyag és a B-vitamin. Az ürülék elfogyasztásával az állat tulajdonképpen önmagát fertőzi. Ez a rácsos eljárás 80 százalékos védettséget ad kokcidiózis ellen. Ha ez nem segít, norszulfazollal gyógyítható a betegség. Ebből egy liter vízhez két gramm szükséges. Ezt is öt napig kell adagolni. Hasznos az almaecet "bevetése" is. Egy liter vízhez egy milliliter 9 százalékos almaecet szükséges.

Saját javaslat: állatorvosoknál lehet kapni egy Trisulmix nevezetű készítményt, ami por formájában adagolható. 10kg-nyúlnak a vizébe kell egy teáskanálnyit feloldani. Nálam bevált, és mindenki pozitívan vélekedik róla!